Rom�nia hivatalos nyelve a rom�n. A rom�n nyelv az �jlatin nyelvek k�z� tartozik. A rom�nok az egyetlen �n�ll� �llammal rendelkez� n�p Kelet-Eur�p�ban, akik latin eredet� nyelven besz�lnek.
A forr�sok, f�leg az �rottak, csek�ly sz�ma �s a politikai �rdekek �tk�z�se miatt, vitatott k�rd�s az, hogy a rom�n nyelv csak a Balk�n-f�lszigeten, a Dun�t�l d�lre keletkezett-e, vagy az �kori D�ci�ban is, a Dun�t�l �szakra. Az viszont nem vit�s, hogy a rom�n a keleti vulg�ris latin nyelvb�l sz�rmazik, amely beolvasztotta a tr�k-d�k szubsztr�tum�t.
�gy keletkezett a proto-rom�n nyelv, az i. e. 3. sz�zad �s az i. sz. 3. sz�zad k�z�tt. Ezt az �szl�v nyelv kezdte befoly�solni, amikor, a 7. sz�zad v�g�n, szl�vok jelentek meg t�megesen a Balk�n-f�lszigeten. Ekkor kezd�d�tt a keleti �jlatin nyelvek sz�tv�l�sa is.
A n�pv�ndorl�sok kor�ban m�s nyelvek keveset hatottak a rom�nra, de k�s�bb, a t�rt�nelem sor�n, nagyobb hat�st gyakorolt a sz�kincsre a magyar nyelv, a k�rnyez� szl�v nyelvek, az oszm�n-t�r�k nyelv, az �jg�r�g nyelv. A legt�bb j�vev�nysz� a 18. sz�zad v�g�t�l kezdve ker�lt a rom�n nyelvbe, a nyugati �jlatin nyelvekb�l, f�leg a franci�b�l �s az olaszb�l.
A 16. sz�zad elej�ig rom�nok csak �egyh�zi szl�v nyelven �rtak, cirill ab�c�vel, bele�rtve az els� irodalmi m�veiket is. Ekkor keletkezett a legr�gebbr�l fennmaradt teljes rom�n sz�veg, egy keresked�, Neac�u levele Brass� polg�rmester�hez. Ugyanebben a sz�zadban �r�dott m�g t�bb vall�sos jelleg�, eleinte �egyh�zi szl�vb�l leford�tott munka, el�bb k�ziratban, majd a sz�zad m�sodik fel�ben nyomtatott alakban. Az ut�bbiak a munt�niai nyelvj�r�sban �r�dtak, amely a d�l-kelet-erd�lyi rom�nok nyelvj�r�s�t is mag�ba foglalja. Ezen az alapon kezdett kifejl�dni a rom�n irodalmi nyelv.
A 18. sz�zad k�zep�n kezdtek t�megesen behatolni a rom�n nyelvbe az �jlatin j�vev�nyszavak, �s ekkor zajlott le a modern sztenderd nyelvv�ltozat kifejleszt�se, ami a 19. sz�zad v�ge fel�ig tartott. K�t f�bb ir�nyzata, egy latiniz�l� �s egy olaszos�t� k�z�l, az ut�bbi gy�z�tt.