A nemzetisgi s felekezeti megoszls adataibl egyrtelmen ltszik, hogy a jelenkori Erdly egy sokszn, multikulturlis rgija Eurpnak. Ez nem is csoda, hiszen itt tallkoznak a kzp-eurpai s a balkni hatsok, vallsilag pedig a katolikus, protestns s ortodox keresztnysg vlasztvonalban fekszik.
Kpzmvszet:
A vrosok kzterein - a magyar llam tmogatsbl - a 19-20. szzad forduljn szmos magyar vonatkoztats szobor plt. Ezek tbbsgt elpuszttottk, ledntttk az 1918-ban bevonul romn seregek. Csak nhny kztri szobor vszelte t csodval hatros mdon a puszttst, kzttk Fadrusz Jnos kt hres alkotsa, a kolozsvri Mtys kirly-emlkm s a zilahi Wesselnyi-szobor.
pitszet:
A jelenkori Erdly vrosaiban a dualizmus idejn szmos lenygz pletet emeltek. Minden jelentsebb erdlyi vrosban vroshza, vrmegyehza, vastlloms, brsgi plet, gimnzium plt, amelyek jellegzetes arculatot adtak a szzadfordul vrosainak. A mvszeti let kzpontjaiban, Kolozsvron s Nagyvradon sznhz, Marosvsrhelyen Kultrpalota plt.
|