Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van , legmagasabb pontja a Moldoveanu cs�cs a Fogarasi-havasokban, amely egyben Rom�nia legmagasabb pontja (2544 m). Nyugati r�sz�n az Alf�ld keleti szeg�lye h�z�dik.Keletebbre az Erd�lyi-szigethegys�g tal�lhat�, amely a Beretty� v�lgy�t�l a Maros v�lgy�ig terjed. V�ltozatos fel�p�t�s� hegyek alkotj�k, legmagasabb (1848 m) �s tal�n legszebb r�sze a m�szk�b�l �ll� Bihar-hegys�g. Az Erd�lyi-szigethegys�gt�l keletre az Erd�lyi-medence tal�lhat�, amelyet a f�ldt�rt�neti harmadid�szakban m�g tenger bor�tott (erre utalnak a gazdag k�s�-, �s f�ldg�ztelepek. A s�llyed�kes t�jat a k�regmozg�s �s az er�zi� dombs�gg� alak�totta. A sz�l�n t�bb kis medence van , belseje k�t nagyobb t�jegys�gre oszthat�: a Mez�s�g �s a K�k�ll�menti-dombvid�k. Az Erd�lyi-medenc�t keleten �s d�len a K�rp�tok vonulata szeg�lyezi, a f�lk�r�ves hegyvonulaot k�t elt�r� szakasz, a Keleti-, �s D�li-K�rp�tok alkotja. A Keleti-K�rp�tokat n�gy, f�ldtanilag elt�r� vonulat alkotja. Nyugaton (legbel�l) vulkanikus hegyek vannak, amelyek a K�rp�tok legfiatalabb hegyei. A m�sodik, leg�regebb vonulat krist�lyos k�zetekb�l �ll . A k�t k�ls� vonulatot �led�kes k�zetek  alkotj�k. Ide tartozik p�ld�ul a Nagy-Hagym�s, Cs�ki-havasok, H�romsz�ki-havasok, Csuk�s, Brass�i-havasok �s Bucsecs. Az egyes vonulatok k�zt t�gas medenc�k vannak: Gyergy�i-medence, Cs�ki-medence, Brass�i-medence. A D�li-K�rp�tok a Temes foly� v�lgy�ig tartanak, f�k�nt krist�lyos k�zetekb�l �ll� alpesi jelleg� hegyek, form�juk �rzi a legut�bbi j�gkorszak nyomait. Ide tartoznak a Fogarasi-havasok, P�reng, Retyez�t. Itt tal�lhat� a sz�nben gazdag Petrozs�nyi-medence is. A D�li-K�rp�tok nyugati folytat�sa a B�ns�gi-hegyvid�k, amelyet alacsonyabb hegyek (1500 m alatt) alkotnak.